Múlt, jelen és jövő – a sporttudományról és művelőiről.
A Testnevelési Egyetem a Magyar Tudomány Napja alkalmából szeretné a sporttudományok területén olyan rövid tanulmányok, értekezések, innovatív javaslatok megírására felhívni a BSc képzésben részt vevő hallgatókat, amelyek köthetőek a Testnevelési Egyetem 90. évfordulójához.
Célunk, hogy a pályaművek elkészítése során a hallgatók, a tudásanyag megszerzésén túl olyan gyakorlati és kutatás-módszertani kompetenciák készségszintű elsajátításához juthassanak, ami segítséget nyújt szakdolgozataik elkészítése során, illetve megteremti az első „lépcsőfokot" az önálló kutatói pályájuknak.
Az első három helyezett egyszeri pénzjutalomban részesül.
A pályaműveket számítógéppel írva, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel és másfeles sortávolsággal, a bal oldalon 3 cm-es, a jobb oldalon, alul és felül 2,5 cm-es margóval készítve, minimum 8, maximum 10 törzsoldal terjedelemben (tartalom- és irodalomjegyzék, valamint mellékletek nélkül) kell elkészíteni.
A pályázati anyag szövegét célszerű egymástól jól elkülönített részekre bontani.
Egyetlen szerző neve sem szerepeljen a szövegben, hivatkozásokban, amely nem szerepel az irodalomjegyzékben, és fordítva: egyetlen szerző (és mű) sem szerepeljen az irodalomjegyzékben, amely nem szerepel a szövegben, hivatkozásokban. A szövegben a zárójeles hivatkozási módot alkalmazzuk. Ez tartalmazza a szerző nevét és a mű megjelenésének évszámát a következő módon:
Feltétlenül használjuk a lábjegyzeteket, hivatkozásokat, pontosan jelezzük, mettől meddig idézünk más szerzőtől.
A szöveg közben helyezzük el őket. (A nagyobb terjedelmű ábrák elhelyezését beszéljék meg a konzulensükkel!) A táblázatokat sorszámmal kell ellátni, amelyet célszerű a táblázati mezőbe beleszerkeszteni, és hivatkozni kell rá a szövegben is. A grafikus vagy diagramot tartalmazó ábráknál is ugyanagy járjunk el. Ügyeljünk arra, hogy a grafikonnal ábrázolt fogalmak, ill. statisztikai adatok - pl. % - világosan leolvashatók legyenek, az ábra szövegmezőjébe szerkesszük be az ábra címét!
A plagizálás elkerülése érdekében, a hallgatóknak fel kell tüntetniük a szövegben vagy lábjegyzetben a nem általános tudás tárgyát képező tények, adatok forrását, valamint a másoktól származó gondolatokat, illetve idézeteket. Ez a szabály minden felhasznált forrásra egyaránt vonatkozik, legyen az kutatási eredmény, tanulmány, esszé, könyvismertető, internetes oldal, hangzó szöveg stb. A hallgatónak a benyújtott dolgozatban pontosan dokumentálnia kell a dolgozat megírásához felhasznált forrásokat, irodalmat, és a szó szerinti idézetek esetén idézőjelet kell használnia. Ennek elmulasztása esetén a hallgató a plágium vétségét követi el, és a pályázati bírálati eljárásból kizárásra kerül.
A pályázat kiírója a pályázatokat bíráló bizottság javaslata alapján fenntartja a jogot, hogy a formai követelményeknek meg nem felelő pályaműveket nyomós okból - pl. a pályázó(k) személyének azonosítására alkalmas adatoknak a pályaműveken történő szerepeltetése miatt - kizárja a bírálati eljárásból.
A Magyar Tudomány Napja
Múlt, jelen és jövő - a
Sporttudományról és művelőiről
A pályázat célja
A Testnevelési Egyetem A Magyar Tudomány Napja alkalmából szeretné a
sporttudományok területén olyan rövid tanulmányok, értekezések, innovatív
javaslatok megírására felhívni a II. évfolyamos, BSc képzésben részt vevő
hallgatókat, amelyek köthetőek a Testnevelési Egyetem 90. évfordulójához.
Célunk, hogy a pályaművek elkészítése során a hallgatók, a tudásanyag
megszerzésén túl olyan gyakorlati és kutatás-módszertani kompetenciák
készségszintű elsajátításához juthassanak, ami segítséget nyújt szakdolgozataik
elkészítése során, illetve megteremti az első „lépcsőfokot" az önálló kutatói
pályájuknak.
Pályázat tartalma: A Testnevelési Egyetem 90. évfordulójához köthető pályázati
anyag
Pályázhatnak: Testnevelési Egyetem BSc II. évfolyamos aktív jogviszonnyal
rendelkező hallgatói.
Pályázat leadásának helye és ideje: A pályázati anyagok Tanulmányi Hivatalba
történő benyújtásának határideje 2015. szeptember 25. (péntek).
Pályázni egyéni vagy kollektív (max. 4 fős) munkával lehet. Pályaműként kizárólag
eddig még nem publikált, máshová be nem nyújtott dolgozatot, tanulmányt lehet
beküldeni!
A pályázatokat szakmai zsűri bírálja el és tesz javaslatot a díjazottakra.
Eredményhirdetés: A pályázat eredményhirdetésére 2015. novemberében, a
tudománynapi ünnepélyes konferencián kerül sor, ahol az első három helyezet 5
perces prezentáció keretében bemutathatja elkészült pályaművét.
A pályázat díjazása
Az első három helyezett egyszeri pénzjutalomban részesül.
1. helyezett: 100 000 Ft
2. helyezett: 50 000 Ft
3. helyezett: 25 000 Ft
A pályázat formai követelményei
A pályaműveket számítógéppel írva, Times New Roman betűtípussal, 12-es
betűmérettel és másfeles sortávolsággal, a bal oldalon 3 cm-es, a jobb oldalon, alul és
felül 2,5 cm-es margóval készítve, minimum 8, maximum 10 törzsoldal
terjedelemben (tartalom- és irodalomjegyzék, valamint mellékletek nélkül) kell
elkészíteni.
I. A dolgozat fő szövegét megelőző járulékos részek
A pályázati munka tagolása
A pályázati anyag szövegét célszerű egymástól jól elkülönített részekre bontani.
1. Kötéstábla
Spirálozott kötés amelyen a következő adatoknak kell szerepelnie:
■ Pályázat
■ A pályázati anyag szerzőjének neve
■ A készítés évszáma
2. Belső címlap
A 1. sz. mellékletben szereplő minta szerint.
3. Tartalomjegyzék
A legtöbb szövegszerkesztővel automatikusan előállítható a címsorok megadása
után, a túltagolás kerülendő.
4. Mottó (nem kötelező)
A mottó nem kötelező része a műnek, ha azonban hatásos és a témához kapcsolódó,
rövid idézetet talál, azt mottóként felhasználhatja. A mottó önálló oldalon szerepeljen
és tartalmazza az idézet forrását.
II. A fő szöveget követő járulékos rész
5. Irodalomjegyzék
Az irodalomjegyzékben csak a dolgozat elkészítéséhez valóban felhasznált irodalom
szerepeljen! Az irodalomjegyzékre vonatkozó további tudnivalók a hivatkozással
kapcsolatos fejezetben kerül részletezésre.
III. A főszöveg néhány jellemzője
Lapszélek: a bal oldalon 3 cm, mindenütt máshol 2,5 cm
Betűk típusa és mérete: Times New Roman, 12 pont
Sortávolság: 1,5
A szöveg igazítása: Sorkizárt
Adatvédelmi szempontból a dolgozat az előírásoknak megfelelő legyen.
A hivatkozásról
Egyetlen szerző neve sem szerepeljen a szövegben, hivatkozásokban, amely nem
szerepel az irodalomjegyzékben, és fordítva: egyetlen szerző (és mű) sem
szerepeljen az irodalomjegyzékben, amely nem szerepel a szövegben,
hivatkozásokban.
A szövegben a zárójeles hivatkozási módot alkalmazzuk. Ez tartalmazza a szerző
nevét és a mű megjelenésének évszámát a következő módon:
■ Ha általában idézünk: szerző és évszám (Tóth 1964.)
■ Ha szó szerint idézünk akár szakirodalmi akár szépirodalmi műből: a szerző
neve után következzen az évszám, majd az oldalszám (Tóth 1964: 411)
(Az oldalszám előtt vagy után nem kell sem „old.", sem „p", sem pp")
■ Ha az adott műnek több szerzője van, a neveket kötőjellel választjuk el
egymástól Csermely-Gergely-Tóth 1975), háromnál több szerző esetén a
következő formát használjuk: (Tóth és mások 1989)
■ A szerkesztőt (szerkesztőket) a következőképpen jelölhetjük meg: (Kiss szerk.
1988) vagy (Johnson ed. 1988)
■ Két azonos vezetéknevű szerző esetén a következő az eljárás: (Mester K. 1968)
és (Mester P. 1986)
■ Ha azonos szerző több műve szerepel az irodalomjegyzékben, az évszám után
tett kisbetűkkel különböztetjük meg őket egymástól: (Csermely 1995a)
Iroda lomjegyzék
1. A zárójeles hivatkozási forma megköveteli, hogy a felhasznált irodalom
jegyzéke a dolgozat végén teljes legyen és a szerzők (ezek esetleges hiánya
esetén a címek) betűrendjében (abc-sorrendben) tartalmazza a művek adatait.
2. Az irodalomjegyzékben szereplő tételeket nem kell sorszámozni vagy francia
bekezdésekkel formázni.
3. A szerzők nevét szövegen belül ne írjuk folyamatos nagybetűvel,
kiskapitálissal, ne kövérítsük!
4. A címet dőlt (kurzív) betűvel különböztessük meg.
A művek leírásának formája lábjegyzetben
Ha könyvre hivatkozunk:
1. A szerző vezetékneve majd a keresztnév kezdőbetűi (magyar és külföldi
szerzőknél egyaránt) kiskapitális
2. A megjelenés évszáma zárójelben, utána pont
3. A cím, (dőlt kuzív) utána pont, a megjelenés helye, majd kettőspont után a
kiadó.
Példa:
Gyurgyák, J. (1966). Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris
Ha folyóiratcikkre hivatkozunk:
A kiadás éve mellett jelöljük meg az évfolyamot, a füzetszámot és a pontos
oldalszámot.
Példa:
Nagy, Á. (2000). Információs műveltség és informatikai intelligencia.
Új pedagógiai szemle. 50. évf. 4. sz. 34-41.
A folyóirat megnevezés előtt nem kell „In:"
Az oldalszám előtt vagy után nem kell sem „old.", sem „p", sem pp".
A cikk címét és a folyóirat címét pont is kövesse!
Ha tanulmánygyűjteményben megjelent írásra hivatkozunk:
Jelöljük meg a szerkesztőt vagy a szerkesztőket (előtte In:), utána zárójelben (ed.),
(eds.), (hrsg.), (szerk.): 6
A hivatkozás végén adjuk meg a tanulmány oldalszámát a köteten belül.
Példa:
Ely D. (1985). Napjaink tanulóinak két világa. In: Csoma Gyula (szerk.): A
közoktatás világproblémái. Budapest: Gondolat. 165-173.
Ha konferenciakötetben megjelent írásra hivatkozunk:
Járjunk el ugyanúgy, mint a tanulmánykötet esetén.
Ne a konferencia helyét, idejét és címét tüntessük fel, hanem a megjelent kötet
szerkesztőjét, szerkesztőit, a megjelenés helyét, a kiadót és az oldalszámot.
Az internetről letöltött dokumentumok leírásakor
Jelöljük meg a mű URL-jét (internetes címét) és letöltésének dátumát (zárójelben):
Példa:
Knott, D. (2005). Critical Reading Towards Critical Writing.
http://www.utoronto.ca/writing/critrdg.html (2005. február 23.)
Törekedjünk arra, hogy az Internetről jól azonosítható művekre hivatkozzunk,
tehát ezeknek legyen szerzője, címe, évszáma. Ezeket derítsük fel!
Ha valamely műnek nyomtatott és internetes változata is van, kizárólag a nyomtatott
változatra hivatkozzunk.
Lábjegyzetek:
Feltétlenül használjuk a lábjegyzeteket, hivatkozásokat, pontosan jelezzük, mettől
meddig idézünk más szerzőtől.
Ábrák, táblázatok:
A szöveg közben helyezzük el őket. (A nagyobb terjedelmű ábrák elhelyezését
beszéljék meg a konzulensükkel!)
A táblázatokat sorszámmal kell ellátni, amelyet célszerű a táblázati mezőbe
beleszerkeszteni, és hivatkozni kell rá a szövegben is.
A grafikus vagy diagramot tartalmazó ábráknál is ugyanagy járjunk el.
Ügyeljünk arra, hogy a grafikonnal ábrázolt fogalmak, ill. statisztikai adatok - pl. % -
világosan leolvashatók legyenek, az ábra szövegmezőjébe szerkesszük be az ábra
címét!
Plágium
A plagizálás elkerülése érdekében, a hallgatóknak fel kell tüntetniük a szövegben
vagy lábjegyzetben a nem általános tudás tárgyát képező tények, adatok forrását,
valamint a másoktól származó gondolatokat, illetve idézeteket. Ez a szabály minden
felhasznált forrásra egyaránt vonatkozik, legyen az kutatási eredmény, tanulmány,
esszé, könyvismertető, internetes oldal, hangzó szöveg stb. A hallgatónak a
benyújtott dolgozatban pontosan dokumentálnia kell a dolgozat megírásához
felhasznált forrásokat, irodalmat, és a szó szerinti idézetek esetén idézőjelet kell
használnia. Ennek elmulasztása esetén a hallgató a plágium vétségét követi el, és a
pályázati bírálati eljárásból kizárásra kerül.
Plagizálásnak minősül más személy munkájának, tényeinek, ötleteinek használata
megfelelő hivatkozás nélkül. Plágiumnak minősül továbbá más személy által
készített dolgozat, írásmű megvásárlása, ellopása, kölcsönkérése és saját
munkaként történő benyújtása vagy teljes bekezdések, fejezetek más munkájából
történő kimásolása, és a szakdolgozatban, évfolyamdolgozatban vagy más
írásműben önálló ötletként, megfelelő hivatkozás nélkül történő feltüntetése.
A pályázat kiírója a pályázatokat bíráló bizottság javaslata alapján fenntartja a jogot,
hogy a formai követelményeknek meg nem felelő pályaműveket nyomós okból - pl. a
pályázó(k) személyének azonosítására alkalmas adatoknak a pályaműveken történő
szerepeltetése miatt - kizárja a bírálati eljárásból.
Budapest, 2015. május 28.
Harmos Andrea
Tanulmányi Hivatalvezető