Humánkineziológia mesterképzési szak

A szakról röviden

A mesterképzésben végzett humánkineziológusok

  • a legmagasabb szintű gyakorlati és elméleti ismeretekkel rendelkeznek a fizikai képességek fejlesztésének, valamint az egyéni képességek alapján személyre szabott edzésprogramok tervezésének elveiről, módszereiről és az alkalmazott eszközökről.
  • elsajátítják a mozgásterápia alkalmazásának elveit, a sportsérülések rehabilitációjának szakmai követelményeit, valamint ismerik a terápiás és prevenciós programok eszközrendszerét, módszereit.
  • részletesen ismerik a fizikai teljesítmény szintjének megállapítására szolgáló korszerű vizsgáló eljárásokat, módszereket, eszközöket, illetve a terhelésélettan eszközös vizsgálatainak módszereit, valamint a fiziológiai diagnosztikai módszereket.
  • képesek a fizikai állapot meghatározására és célirányos fejlesztésének megtervezésére, lefolytatásra, egészségmegőrzésre, egészségfejlesztésre irányuló tevékenység végzésére, az egészségi állapot javítására irányuló módszerek egyénre szabott kidolgozására, valamint a hozzá kapcsolódó táplálkozási programok tervezésére, alkalmazására.

Választható specializációk: geronto- kineziológia, táplálkozástudomány és sportdietetika, terhelésélettan és rehabilitáció

Képzési idő: 4 félév (120 kredit)

A képzettség megjelölése: okleveles humánkineziológus

A képzést nappali és levelező munkarendben hirdetjük meg. Levelező képzés esetében a tanórákat tömbösítve szervezzük. Képzési napok: kéthetente hétfői és keddi napokon.

Bemeneti előfeltételek:

Teljes kreditérték beszámításával:

  • humánkineziológia
  • ápolás és betegellátás alapképzési szak gyógytornász és ergoterapeuta szakiránya
  • edző alapképzési szak
  • a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű szakedző és gyógytornász alapképzési szak.

Meghatározott kreditek teljesítésével:

A további alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok tekintetében, a korábbi tanulmányokból – a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján – legalább 60 kredit szükséges az alábbi területekről:

    • sporttudomány (sportelmélet és sportági gyakorlat) 24 kredit;
    • egészségtudomány 20 kredit;
    • szervezés- és vezetéstudomány 4 kredit;
    • gazdaságtudomány 6 kredit;
    • társadalomtudomány 6 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 50 kredittel rendelkezzen.

Amennyiben a jelentkező olyan oklevéllel rendelkezik, amely nem teljes kreditértékkel számítható be, az Egyetem Kreditátviteli Bizottsága előzetes kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy az adott mesterképzési szakra történő belépéshez a jelentkező korábban megszerzett kreditjeiből mennyi szakterületi kredit ismerhető el. Az előzetes kreditelismerési eljárást az Egyetem hivatalból folytatja le, az eljárás a mesterképzési szakra történő jelentkezés benyújtásával indul. Az előzetes kreditelismerési eljárás lefolytatásáért a jelentkező az Egyetem Felvételi Szabályzatában meghatározott térítési díjat fizet. (bankkártyás fizetés itt)

Felvételi követelmények

A jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben értékeli az egyetem az alábbiak szerint

  • írásbeli felvételi vizsga: 30 pont
  • szóbeli felvételi vizsga: 40 pont
  • az oklevél minősítése: 20 pont
  • többletpontok (többletpontok (esélyegyenlőség, tudományos diákköri tevékenység, sporteredmény, szakmai tevékenység/tudományos publikáció): 10 pont

Szakfelelős: Dr. Rácz Levente, egyetemi docens, a Kineziológia Tanszék vezetője

A szakról részletes információ itt érhető el!

Felvételi vizsga

  • írásbeli vizsga teszt
  • szóbeli vizsga

A felvételi vizsga tematikája

Az alábbi átfogó témák támpontok a felvételi vizsgához nem pontosan ezen tételeket fogják kapni a felvételizők. Az írásbeli felvételi teszt a következőkből részekből áll:

  • 10 db igaz-hamis választás
  • 10 db egyszerű választás
  • 10 db többszörös választás
  • 10 db reláció analízis

Átfogó témák

Az izomműködés ultrastruktúrális alapja

  • Az izomkontrakció és az izomerő alapegységei és meghatározása
  • Az izomkontrakció szabályozása
  • Energia konverzió a kontrakció alatt

Az izomműködés molekuláris alapjai az izmok fajtái szerint

  • Az izomműködés energiaforrásai
  • Kontrakció típusok
  • Az ingerület átadásának mechanizmusa a motoros egységben

Izometriás kontrakció

  • Mikrostruktúrális alapok
  • A maximális izometriás erőt befolyásoló tényezők.
  • Az izometriás kontrakció mérési módszerei.

Koncentrikus kontrakció

  • Mikrostruktúrális alapok
  • Az izomerő – sebesség összefüggése.
  • Az erő (nyomaték) – sebesség (szögsebesség) összefüggés megállapításának vizsgálati módszerei.

Excentrikus kontrakció

  • Mikrostruktúrális alapok
  • A nyújtás hatására bekövetkező erő (nyomaték) növekedés okai.
  • Az excentrikus kontrakció alatti erőnövekedést befolyásoló tényezők.

A nyújtásos-rövidüléses ciklus

  • Mikrostruktúrális alapok
  • A nyújtásos-rövidüléses kontrakció vizsgáló eljárása.
  • Az elasztikus energiatárolás helyei.
  • A negatív és pozitív munka meghatározása.
  • A mechanikai hatásfok kiszámítása.

Az inak és szalagok mechanikai viselkedését meghatározó szöveti struktúra.

  • Az inak és szalagok mechanikai tulajdonságainak vizsgáló eljárásai.
  • A hossz-feszülés görbe szakaszai és jellemzői.
  • A feszülés-növekedés (stiffness) rátájának kiszámítása.
  • A stiffnesst befolyásoló morfológiai méretek.
  • A nyúlékonyság (compliance) kiszámítása.

A csontok mechanikai jellemzőit befolyásoló morfológiai tényezők.

  • A csontokra ható erők.
  • Az erő – deformáció kapcsolat (görbe) jellemzése.
  • Az erőhatás irányának befolyása az erő-deformációs görbére.
  • A csontra ható erők forgatónyomatékának számítása.
  • A csont alakja, mérete és nyomóerő.
  • Az operáció, az immobilizáció, az életkor és a fizikai terhelés hatása a csont mechanikai viselkedésére.

A gerincoszlop ágyéki szakaszára eső nyíró- és nyomóerők

  • A nyíró- és nyomóerőket csökkentő eljárások mechanikai magyarázata.
    • A nyomó és nyíróerők kiszámítása.

Az ízületi porcok mechanikai viselkedését befolyásoló struktúra jellemzése.

  • A kétfázisú lassú alakváltozás jellemzése.
  • A kétfázisú feszülés-relaxáció jellemzése.
  • Határvonal lubrikáció
  • Folyadékfilm lubrikáció
  • A fizikai terhelés jelentősége
  • A porckorong felépítése. A porckorongra ható erők nagysága.

A vállízület felépítése és a mozgatásában résztvevő izmok.

  • Mozgáskiterjedés és szabadságfok a glenohumerális ízületben.
  • A váll ízületeinek mozgása.

A könyökízület felépítése és a flexió-extenzió kialakításában résztvevő izmok.

  • A radioulnáris ízületek felépítése, és a pronació-szupináció kialakításában résztvevő izmok.
  • A könyökízület funkcionális anatómiája és sportsérülései.

A térdízület felépítése, a flexió-extenzió, a ki- és berotáció kialakításában résztvevő izmok.

  • A térdízületben létrejövő mozgások ízületi felépítésből fakadó jellemzői.
  • A térdfeszítők és hajlítók nyomaték(erő) – szög kapcsolata.
  • A patelofemorális ízületre ható erő kiszámítása.
  • A tibiofemorális ízületre ható nyomó és nyíróerők kiszámítása.

A csípőízület felépítése és a mozgatásában résztvevő izmok

  • Mozgáskiterjedés és szabadságfok a csípőízületben.
  • A csípőízületre ható erők és kiszámításuk.
  • A vállízületi komplexum és a csípőízület összehasonlítása.

A bokaízület felépítése, és a dorzál- és plantárflexió kialakításában résztvevő izmok.

  • Az ízesülő csontok elmozdulása feszítés és hajlítás alatt.
  • Mozgásterjedelem. Elmozdulások a lábközépcsonti ízületekben.
  • Erőhatások a bokaízületben, nyomáseloszlás.
  • A szupináció és pronáció jelentése és mechanizmusa

A járás szakaszai és jellemzői.

  • A különböző sebességű járás összehasonlítása.
  • A járás és futás összehasonlítása.
  • A járás kinematikai mutatóinak változása az életkor függvényében.
  • Ízületi kinematika és kinetika járás és futás során.
  • Erőhatások a járás során (függőleges és vízszintes talajreakció erők)
  • A fő izomcsoportok működése a járás során az izmok elektromos aktivitása alapján.
  • Nyomáseloszlás a talpon

Az állóképesség fejlesztés módszerei és jellemzői.

  • Az állóképesség fejlesztés módszereinek alkalmazása a kineziológiai gyakorlatban.

A kötőszövet felépítésének molekuláris és sejtes elemei

  • A sejtközötti állomány felépítése (kollagén, elasztikus rostok, proteoglikánok, glikoproteinek)

A porcszövet felépítése, fajtái, tápanyag és oxigén ellátottsága

  • A porc akut sérülései, degenerációja
  • Ízületi gyulladás és arthrosis

A csontszövet felépítésének molekuláris és sejtes elemei

  • A csontszövet szerves és szervetlen alkotórészei
  • A csontok fejlődése gyermekkorban (epiphysis porckorong működése)
  • A csont-anyagcsere és csont-átépülés
  • A kálcium anyagcsere hormonális szabályozása
  • A csontok működésének patológiája
  • Osteoporosis és csontlágyulás
  • Az osteoporosis megelőzése és kezelése mozgás és táplálkozás terápiával

Az izomszövet sejtes és molekuláris felépítése

  • Az izomsejt szubcelluláris struktúrája
  • Az izomsejt kontraktilis fehérjéi, a kontrakció molekuláris mechanizmusa
  • Az izomorsó és az ínorsó.
  • Az ízületi helyzetérzékelés szerveződése
  • A proprioceptív tréning elméleti alapjai.
  • A proprioceptív tréning célja, felépítése, kivitelezése
  • Az izmok működésének patológiája: atrófia, mialgia (izomfáldalom), gyulladás, izomgörcs, izombénulás
  • Myasthenia gravis. Pseudomyasthenia szindróma.
  • A motoros egység betegségei
  • A neurogén és a miogén neuropátiák elkülönítése.

A gerinc anatómiája, régiói, és a gerinc mozgásában résztvevő izmok

  • A gerinc patológiás elváltozásai (discus hernia, scoliosis, tartási hibák, spina bifida, Scheuermann kifózis)
  • A gerinc elváltozásainak fizioterápiája, konzervatív és műtéti eljárások.

Az ízületek típusai és fajtái.

  • Az ízületekben létrejövő mozgások, mozgásterjedelem, szabadságfok és erőhatások.
  • Akcesszórikus mozgások

A csípőízület anatómiája, és a flexió-extenzió, az ab- és addukció kialakításában résztvevő izmok.

  • A csípőízület fejlődési rendellenességei, kóros elváltozásai (dysplasia, subluxatio, coxarthrosis).
  • A csípőízület elváltozásainak fizioterápiája, konzervatív és műtéti eljárások.

A térdízület anatómiája és az ízületi mozgások kialakításában résztvevő izmok

  • A térdízület akut és degeneratív elváltozásai, kezelési és megelőzési stratégiák.
  • Az ízületi stabilizáció szempontjai.

Az idegszövet felépítése és működése

  • Sejtes elemek: neuron, glia és e sejtek típusai
  • A központi idegrendszer (agy, gerincvelő) anatómiája és felosztása
  • A szenzorimotoros funkciók agyi lokalizációja (szubkortikális és kortikális)
  • A perifériás idegrendszer: szenzoros receptorok, szenzoros neuronok, szenzoros és motoros idegek
  • A gerincvelő szenzoros felszálló pályarendszerei.
  • Az érzékszervek működése és nagyagykérgi reprezentációja.
  • A központi idegrendszer szerepe a test egyensúlyának szabályozásában és az összrendezett mozgások kialakításában: a kisagy és a vesztibuláris rendszer működése.
  • A motoros válaszok osztályozása.
  • A motoros mérések alapvető szempontjai.
  • A piramis pályák és működési jellegzetességeik. A primér mozgató agykéreg anatómiai kapcsolatai.
  • Az agyvérzés hatása a mozgatórendszerekre.
  • A mozgás-tanulás formái.
  • Spinális reflexek.
  • Az autonóm idegrendszer felépítése és működése

Az egészséges szívizom specifikus tulajdonságai, a szív teljesítményét jelző mérőszámok és mutatók.

  • A szív teljesítményének jellemzői felnőttkorban.
  • A gyermeki szívműködés jellemzői nyugalomban.
  • Az egyszeri terhelés hatása a kardio-vaszkuláris rendszerre.
  • Edzéshatárok.
  • A kardio-vaszkuláris rendszer és az aerob teljesítmény kapcsolata.
  • Veleszületett és szerzett szívhibák.
  • A veleszületett és szerzett szívhibák gyógytestnevelésének alapelvei és gyakorlata.
  • Szív és keringési betegségek: a hipertónia, az arteriosclerosis, és az MI rizikófaktorai és patomechanizmusa.
  • A szív és keringési betegségek prevenciója és rehabilitációja.

A légzés terhelés-élettana, a tüdő, a légutak és a tüdőerek anatómiája

  • A felnőtt modell, nemek közötti különbségek
  • A gyermekek nyugalmi légzésfunkciós jellemzői
  • Az alapanyagcsere és a maximális oxigénfelvétel összefüggése gyermekkorban.
  • A nyugalmi oxigénfogyasztás.
  • A légzési perctérfogat és az oxigénfelvétel aránya
  • Az aerob teljesítményt meghatározó fiziológiai tényezők
  • Az oxigénfelvétel és a fizikai aktivitás kapcsolata.
  • A légzőrendszer teljesítményének változása terhelés alatt.
  • A szubmaximális intenzitás tartományok.
  • A légzőrendszeri edzéshatások.
  • Az aerob teljesítmény fejleszthetősége.

A táplálkozás általános szempontjai

  • Sportolók – nem sportolók táplálkozása
  • A táplálkozás és anyagcsere fiziológiás és kóros szabályozása (elhízás és anorexia nervosa)
  • A szénhidrát-, zsír- és fehérje anyagcsere
  • A mozgás akut és krónikus hatása a vércukorszint szabályozására
  • Alapanyagcsere,
  • RQ fogalma,
  • tápanyagok specifikus energiatartalma,
  • táplálék-összetevők optimális aránya.
  • mintaétrend összeállítása tekintettel a sportágra.
  • Folyadékpótlás, só – víz háztartás szabályozása
  • Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek

A testösszetétel és mérésének módszerei.

  • Testösszetétel érés folyamán gyermekeknél, valamint öregedés során
  • Testösszetétel és fizikai teljesítmény.
  • Az elhízás kialakulásának patomechanizmusa, elhízás típusok
  • BMI. Alapanyagcsere és mérése
  • Az elhízás következményei, komorbiditások
  • A mozgás és a diéta az elhízás kezelésében.

Az immun- és endokrin (szabályozó) rendszerek

  • Az autoimmun betegségek, különös tekintettel a mozgásszervekre
  • A pajzsmirigy, gonád, mellékvese és növekedési hormonok hatásmechanizmusa és termelődésük szabályozása, az endokrin szervek patológiája
  • A hypothalamo-hypophysealis rendszer működése, neuroendokrinológia
  • Diabetes mellitus patomechanizmusa, a diabetes típusai, diagnosztikai eljárások Inzulin sokk és diabetes kóma
  • A diabetesben szenvedő beteg és a rendszeres testmozgás.

A szervrendszerek fejlődésének jellemzői:

  • A mozgatórendszer életkorfüggő változásai gyermekkorban
  • A központi idegrendszer, az endokrin és a neuroendokrin rendszerek korfüggő változásai fejlődés alatt
  • A gyermeki hőszabályozás jellegzetességei.

Az öregedés fogalma és az öregedés-teóriák.

  • A mozgatórendszer változásai öregedés alatt
  • Az időskori mozgászavarok prevenciója és rehabilitációs mozgásterápiája.
  • Az öregedéssel járó idegrendszeri és hormonális változások (kiemelten: demenciák, Parkinson-szindróma, gonádműködés).
  • A szénhidrát-, zsír- és fehérje anyagcsere módosulása öregedés hatására
  • Az öregedéssel kapcsolatos prevenciós, terápiás és rehabilitációs lehetőségek.
  • Immunrendszer és az öregedés

A fizioterápia elmélete és gyakorlata a mozgássérültek rehabilitációjában.

  • A fizioterápiás gyakorlati módszerek csoportosítása és felsorolása
  • Az ultrahang fogalma, fizikai, kémiai, biológiai hatásai. Az ultrahanggal végzett fizioterápiás kezelések. Indikációk, kontraindikációk.
  • A lézer fogalma, biológiai hatása és alkalmazása a fizioterápiában. Lézer készülék típusok.
  • Az elektroterápia fizikai és biológiai alapjai és gyakorlati alkalmazása. Kis-, közép- és nagyfrekvenciás kezelések. Szelektív ingeráram. TENS.
  • A masszázs hatásmechanizmusa és indikációi a gyógyításban, megelőzésben és rehabilitációban, valamint a rekreációban.

A sportterápia szerepe a fizikai képességek fejlesztésében.

  • Terhelésélettani vizsgálatok a gyakorlatban. A főbb élettani mutatók alakulása a terhelés hatására sportolóknál és nem sportolóknál.
  • Az erőfejlesztés módszerei és jellemzői. Az erőfejlesztés módszereinek alkalmazása a kineziológiai gyakorlatban.
  • Ergométerek fajtái és alkalmazásuk.
  • Az EMG, CT, MR szerepe a mozgásszervi működések diagnosztikájában. Az EMG jelek szűrése és simítása: szűrési és simítási eljárások. Az izomerő és az EMG jel közötti összefüggések. A mért EMG jel értelmezése a frekvencia tartományban. Frekvencia spektrum.
  • A klinikai sport szerepe a rehabilitációban. A gerincvelősérültek és traumás amputáltak kondicionálásának elméleti háttere, a gyakorlati sportterápia

Mozgásszervi rehabilitáció gyakorlata.

  • Ortopédiai és traumatológiai rehabilitáció és fizioterápia.
  • A mindennapi élet a mozgással összekötött feladatainak megoldása, a közlekedésképesség fejlesztése, a kerekesszék használata, protézishasználat. Az ergonómia alapjai.
  • Az osteo-és arthrokinematikus mozgások jellegzetességei, a manuálterápiás kezelések lényege és célkitűzései
  • Balneoterápia/hidroterápia: hatásai, szerepe a gyógyításban és a prevencióban. A víz alatti torna.
  • Magnetoterápia.

A szóbeli vizsgán általános elbeszélgetés várható, miszerint miért érdekli a felvételizőt a humánkineziológia, ill. mennyire jártas az ezzel kapcsolatos témákban.

Ajánlott irodalom az írásbeli vizsgához

  • Barton J: Biomechanika. Tankönyvkiadó, Budapest 1983.
  • Kocsis L, Kiss R, Illyés Á: Mozgásszervek biomechanikája, TERC, Budapest 2007.
  • Miltényi M: A sportmozgások anatómiai alapjai. I. és II. kötet, Plantin-Print Eurotrans Kft. Budapest 2008.
  • Szentágothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia.  I, II, III kötet, Semmelweis Kiadó, Budapest 2006.
  • Szollár L (szerk): Kórélettan, Semmelweis Kiadó, Budapest 2005.
  • Bálint G, Bender T: A fizioterápia elmélete és gyakorlata. Springer Hungaria Kiadó Kft., Budapest 1995.
  • Csermely M: A fizioterápia kézikönyve. White Golden Book Kft. Budapest 2004.
2024. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Minden jog fenntartva!