Rekreáció mesterképzési szak

A szakról röviden

A szak célja rekreáció menedzser szakemberek képzése, akik az aktív, egészségorientált szabadidő kultúra kialakításán keresztül képesek a lakosság életmódját pozitív irányba befolyásolni, és ezáltal hatékonyan hozzájárulni a különböző célcsoportok és egyének életminőségének javulásához. Továbbá képesek a vezetői, irányítói, menedzseri és tanácsadói szerepek, feladatkörök betöltésére a sport, kiemelten a szabadidősport, valamint a rekreáció és az egészségfejlesztés területén sportszervezetekben, egészségügyi, szociális, nevelési-oktatási intézményekben, illetve civil szervezetekben

Képzési idő: 4 félév (120 kredit)

A képzettség megjelölése: okleveles rekreáció menedzser

A képzést nappali és levelező munkarendben hirdetjük meg. Levelező képzés esetében a tanórákat tömbösítve szervezzük. Képzési napok: kéthetente pénteki és szombati napokon.

Bemeneti előfeltételek:

Teljes kreditérték beszámításával:

  • rekreáció és életmód
  • a sportszervező
  • rekreációszervezés és egészségfejlesztés
  • sport- és rekreációszervezés alapképzési szak rekreációszervező és egészségfejlesztő szakiránya
  • sport- és rekreációszervezés alapképzési szak rekreációszervező és sportszervezés szakiránya
  • felsőoktatásról szóló 1993. évi törvény szerinti főiskolai szintű rekreáció szak
  • testnevelés (bármely szakpárban) főiskolai szintű képzés.

Meghatározott kreditek teljesítésével:

A további alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok tekintetében, a korábbi tanulmányokból – a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján – legalább 60 kredit szükséges az alábbi területekről:

  • sporttudomány területéről 20 kredit;
  • egészségtudomány területéről 20 kredit;
  • gazdaság-, társadalom-, szervezés- és vezetéstudományok területéről 20 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 50 kredittel rendelkezzen.

Amennyiben a jelentkező olyan oklevéllel rendelkezik, amely nem teljes kreditértékkel számítható be, az Egyetem Kreditátviteli Bizottsága előzetes kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy az adott mesterképzési szakra történő belépéshez a jelentkező korábban megszerzett kreditjeiből mennyi szakterületi kredit ismerhető el. Az előzetes kreditelismerési eljárást az Egyetem hivatalból folytatja le, az eljárás a mesterképzési szakra történő jelentkezés benyújtásával indul. Az előzetes kreditelismerési eljárás lefolytatásáért a jelentkező az Egyetem Felvételi Szabályzatában meghatározott térítési díjat fizet. (bankkártyás fizetés itt)

Felvételi követelmények

A jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben értékeli az egyetem az alábbiak szerint

  • írásbeli felvételi vizsga: 30 pont
  • szóbeli felvételi vizsga: 40 pont
  • az oklevél minősítése: 20 pont
  • többletpontok (többletpontok (esélyegyenlőség, tudományos diákköri tevékenység, sporteredmény, szakmai tevékenység/tudományos publikáció): 10 pont

A szakról részletes információ itt érhető el!

Felvételi vizsga

Témakörök:

1. A rekreáció, a rekreációs tevékenység helye a kultúra, a tudományok rendszerében. 
2. A rekreáció (szabadidő, leisure) fogalmak értelmezése, történeti háttere. Szabadidőtudat.
3. Az életminőség értelmezése, kiemelten kezelt területei, kapcsolata a rekreációval.
4. A rekreáció területei, eszközei, felosztása, kapcsolatrendszere. 
5. A rekreáció és a minőségi élet. Boldogság, tökéletes közérzet, totális élmény. 
6. Az életminőségünket befolyásoló tényezők. Egészségtudat.
7. Életmódrontó és életminőséget veszélyeztető hibák.
8. Rekreációs (testkulturális) válaszok a civilizációs fejlődés átkainak ellensúlyozására.
9. Az egészség totális értelmezése és az életmód. Az egészség és a civilizációs betegségek. 
10. Jellemző magyar és nemzetközi statisztikai mutatók. 
11. A rekreációs irányzatok története az őskortól napjainkig (a rekreáció gyökerei, civilizációs fejlődés, „ki a városból”, a város élhetővé tétele, a kényelmesedő élet kihívásai az USA-ban és Európában).
12. Rekreációs irányzatok napjainkban, a rekreáció hazai és nemzetközi szervezetei. 
13. A rekreációs tevékenység a különböző életkori szakaszokban  (gyermekkor, iskoláskor, ifjúkor, felnőttkor, időskor).
14. A turizmus fogalma, jelentősége és irányzatai napjainkban. 
15. Aktív és passzív sportturizmus a 21. században
16. Egészség és aktív turizmus Magyarországon.
17. A társadalmi rétegződésben elfoglalt hely és a szabadidő-eltöltés összefüggései.
18. A társadalmi idő és a szabadidő alakulása a modern társadalmakban. A folyamat tükröződése a rekreáció testkulturális mozgásanyagában. 
19. A kereslet-kínálat törvénye a rekreáció területén. Szociológiai vonatkozású jelenségek és gazdasági, üzemeltetési, vállalkozási törvényszerűségek bemutatása. 
20. A rekreációs szakember akciólehetőségei.
21. Rekreációs élmény, flow. A sport és a flow összefüggései
22. Az edzettség fejlesztésének elméleti megközelítése, az edzéselvek rendszere.
23. A stresszállapot kialakulási folyamata, kezelési, oldási lehetőségei.
24. A fáradtság és a túledzettség tünetei, csökkentési lehetőségei. 
25. Milyen edzettséget fejlesztő edzéseszközök rendszerét venné számításba a jobb közérzet, az egészséges életmód alakítása érdekében?
26. A szív-keringési rendszer jobb működését, az állóképesség fejlesztését szolgáló módszerek és változást alakító hatásaik. (Fittséget vizsgáló eljárások-próbák, fittségi vizsgálat és tanácsadás.)
27. Az erőfejlesztés terhelési elvei, módszerei és szervezetre gyakorolt hatásai.
28. A terhelés, az edzettség és a teljesítmény összetevői, rekreáció szempontú értelmezése.
29. A hazai sportirányítás felépítése (a sportszervezetek típusai és ezek jellemzői, felügyeleti szervek, vezetők).
30. Ember és környezet. Körfolyamatok a természetben. Az ember kiszolgáltatottsága, illetve az emberi tevékenység hatásai.  Globális problémák és azok hatása napjaink rekreációjára. 
31. A sportolás, mint a természet megismerésének egy módja. Természetvédelem és sport. A természetben végezhető rekreációs tevékenységek, sportok fajtái, jellegzetességeik és hatásuk a környezetre. 
32. Az egészséges táplálkozás alapvető kritériumai, táplálkozási szokások Magyarországon.
33. A diéta és a fogyókúra fogalom meghatározása. Néhány példán keresztül mutassa be a különböző divatfogyókúrák hátrányait. A diéta és a fogyókúra célja, összeállításának menete. A diétával szemben támasztott követelmények. 
34. A rekreáció és a helyes táplálkozás összefüggései. 
35. A táplálékkiegészítők sportági alkalmazása. 
36. A táplálékkiegészítők vásárlásának szempontjai. 
37. Az antioxidánsok szerepe, jellemzői.
38. Mentális rekreáció. Milyen társadalmi és személyes erőforrást jelentenek a kulturális szabadidő-eltöltés és műélvezet egyes formái?
39. Fogyatékosok rekreációja.
40. Biztonság, elsősegélynyújtás, egészségügyi intézkedések terepen, vízen, havon és levegőben.
41. Az animáció fogalma. Szociokulturális, turisztikai és rendezvényanimáció. A különböző célcsoportok (gyermek-, felnőtt-, időskorúak, speciális igényűek) animációjának jellemzői. Egy célcsoport animációjának részletes bemutatása.
42. A rekreációs programszervezés alapvető lépései (az igényfelmérés módszerei, programterv/ajánlatkészítés jellemzői, forgatókönyv, a turisztikai és rendezvény- animációban használt reklámeszközök, levezetés, utómunkák).
43. A játék fogalma, a fogalom különböző értelmezései, a játékok csoportosítása.

Kötelező és ajánlott irodalom:

  • Bánhidi, Miklós (2016): Rekreológia. Magyar Sporttudományi Társaság
  • Cooper, Kenneth (1990): A tökéletes közérzet programja. Sport, Budapest.
  • Csíkszentmihályi Mihály (2001): A Flow - Az áramlat. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Dikácz E., Ujj Z. (2004): Sport és Környezetvédelem. Magyar Olimpiai Bizottság Környezetvédelmi Bizottsága. Budapest. 
  • Dosek Ágoston (Szerk.) (1997): Erdők, hegyek sportjai. MTFSZ, Budapest.
  • Dubecz József (2009): Általános edzéselmélet és módszertan, Rectus Kft., Budapest.
  • Falussy Béla (2004): Az időfelhasználás metszetei. Új Mandátum, Budapest.
  • Földesiné Sz. Gy., Gál A., Dóczi T. (2008): Társadalmi riport a sportról. MSTT, Budapest. 
  • Fritz Péter (2006 vagy 2011.): Mozgásos rekreáció, Rekreáció Mindenkinek 1., Bába Kiadó
  • Fritz Péter (2015): Szellemi rekreáció, Rekreáció mindenkinek II., Dialóg Campus kiadó
  • Jackson, Susan A., Csíkszentmihályi M. (2001): Sport és flow. Vince Kiadó, Budapest. 
  • Kovács Tamás Attila (2007): A rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Kiadó, Budapest. 
  • Lacza Gyöngyvér (2008): Az animáció fogalma, kapcsolata a rekreációval. Turisztikai és rendezvényanimáció. Kalokagathia, 1. 134-154.
  • Michalkó Gábor (2012): Turizmológia. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Magyar Márton (2003): Turisztikai animáció. Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest. 
  • Radák Zsolt (2016): Edzésélettan. Budapest.
  • Silye Gabriella (2010): Sporttáplálkozás a maximális teljesítményhez, táplálkozási kézikönyv sportolóknak. ExSol -Group Kft., Budapest. 
  • Szatmári Zoltán (2009): Sport, Életmód, Egészség. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Sterbenz Tamás, Géczy Gábor (2016): Sportmenedzsment, SE-TSK, Budapest
  • Tánczos Zoltán (2018): Fitnesz és személyi edzés. Krea-Fitt Kft., Budapest.

Online források: 

Egyetem

Felvételizők

Hallgatók

Oktatás

Tudomány

Hírek

2024. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Minden jog fenntartva!