Augusztus 30. és szeptember 21. között zajlik a férfi röplabda világbajnokság Lodz-ban. A következő beszámolót Németh Lajos mestertanár, a sportjáték tanszékvezetője írta, aki a TF megbízásából tartózkodik a helyszínen.
A lódzi E-csoport küzdelmei is megkezdődtek a férfi röplabda Világbajnokság középdöntőiben, és mindjárt nagyon érdekes pillanatokat élhetett át a több ezres publikum, valamint a szűkebb szakmai közeg is. Ahhoz, hogy érthetővé váljon a történet, ismerni kell az újabban alkalmazott ún. Challenge System szabályt.
2013. július 5-én tesztelték először hivatalos nemzetközi mérkőzésen ezt a szabályt, a Világ Liga Lengyelország-USA mérkőzésen, Wroclawban. Mit is jelent röviden a Challenge System?
- két labdamenet közötti szünetben (holtidő) két alkalommal kérhetik a csapatok a Challenget minden játszmában (első évben a csapatkapitányok, most már az edzők kérhetik)
- olyan esetekben lehet csak kérni,
- amikor a labda talajt ért
- amikor a labda az antennát érinti (támadás befejezéskor, vagy sáncolás után)
- amikor a játékos antennához ér
- amikor a játékos lába felezővonalat, vagy támadóvonalat (hátsó sorkötelesek) érint
- amikor a liberó játékos lába érinti a támadóvonalat, vagy belép a támadóterületre és közben kosárérintéssel adja fel a labdát, és azt a játékostársa háló felett érintve az ellentérfélre juttatja
- a csapatok edzői kérhetik, az ún. holt időben. A második számú játékvezető a versenybíró asztal mellett-mögött elhelyezett asztalhoz megy és a videó visszajátszást megtekinti, utána visszamegy a helyére, és a megfelelő karjelzéssel dönt, ismerteti a visszajátszás eredményét. A helyszíni kivetítőn látható az akció.
- amennyiben a kérést elfogadják, és ennek megfelelően döntenek, akkor megmarad a két Challenge lehetőség, amennyiben nem, abban az esetben eggyel kevesebb marad
- amennyiben nem tud dönteni a második számú játékvezető, abban az esetben új labdamenetet rendelnek el
A rendszer működtetéséhez szükséges 16 kamera (a vonalak és a háló mindkét oldalára), minimum egy monitor, kiváló technikai felszereltséggel, és személyzettel.
A tegnapi játéknapon ennek a szabálynak szinte valamennyi lehetséges változatát láthattuk Lódzban.
A Szerbia-Olaszország mérkőzésen szinte valamennyi esetben nyerő volt kérni, mivel a játékvezetők megváltoztatták előzőleg hozott döntésüket. Ez annyira sikeres volt a szerbek esetében a II. játszma véghajrájában, hogy győzelemhez segítette őket! Történt ugyanis az, hogy 27:26-os olasz vezetésnél a játékvezető a szerb nyitást hosszúnak ítélte meg. Ekkor a szerbek edzője - Igor Kolakovic - kérte a Challenget, amiben a második számú játékvezető nem tudott dönteni a visszajátszás megtekintése után, ezért új labdamenet következett. Ezt követően 27:27-nél ismét a szerb edző kérte a Challenget – hosszút ütöttek, de a visszajátszást követően bebizonyosodott, hogy olasz sáncot ért az ütés –, 28:27 lett a szerbeknek, majd meg is nyerték a játszmát!
Az olaszok a látottak alapján valamit elrontottak a felkészülésük során. Edzőjük - Mauro Berutto - és csapatkapitányuk - Emanuele Biralleli - a sajtótájékoztatón elmondták, hogy nyáron rengeteget, és jól edzettek, dolgoztak, mégsem látható ennek az eredménye. Valóban többet vártak az olaszoktól, hiszen már a csoportkörből is jobb pontarányuknak köszönhetően jutottak tovább. A szerbek kitartóan küzdenek, hajtanak, és nagyon kreatívan játszanak.
Az est második mérkőzésén majdnem teltház (kb. 11000 néző) előtt játszott fantasztikus mérkőzést a lengyel és az amerikai válogatott. A lengyelek eddig veretlenek voltak, míg az USA az idei Világ Liga megnyerése után eddig a Világbajnokságon nem szerepelt nagyon jól. Nekik élet-halál kérdés volt ez a mérkőzés, amennyiben az elődöntőbe szeretnének jutni.
Ezen a mérkőzésen az esetek többségében nem jött be a Challenge, több alkalommal is a játékvezetők első döntése kapott igazat. De nem is az volt a két edző szándéka, hogy azt a labdamenetet, és ez által a pontot csapatuk nyerje meg, sokkal inkább taktikai céllal kérték a lehetőséget. Akkor, amikor már nagyon közeledett a véghajrá, vagy az ellenfél egymásután több labdamenetet is megnyert egyes játszmákban, akkor kértek Challenget – ami nem 10 másodperc alatt zajlik le – majd ezt követően rögtön időt is kértek, ezzel igen hosszú ideig tartó játékmegszakítások következtek. A harmadik játszma végjátéka igen érdekesen és izgalmasan alakult. 23:20-ra vezettek a lengyelek, de nem tudták támadásaikat eredményesen befejezni (jó amerikai sáncolás és mezőnyvédekezés), amikor edzőjük - Stephane Antiga (kiváló francia játékos volt) - kérte a Challenget, mivel nem volt már időkérési lehetősége. Ezért taktikai szándéknak látszott, ennek ellenére megnyerték, 24:23 lett a javukra. Az amerikai edző John Speraw hatalmasat reklamált, még a zsűriasztalt is megközelítette (tegyük hozzá, abban igaza volt, hogy nekik járt volna a pont). A következő labdamenetben (lengyel játszmalabda volt) az amerikaiak kiütötték a labdát a játékvezető és a vonalbírók meglátása szerint. Speraw ekkor kérte a Challenget – úgy tűnt ez is inkább a 19-re lapot kér esete volt. Meglepetésre a második számú játékvezető úgy látta, hogy lengyel sáncolókat érte a labda, 24:24 lett. Ekkor jött a lengyelek reklamálása. Az igazat megvallva nem volt a két játékvezető ennek a mérkőzésnek a színvonalához mérten kvalifikálva! Holt, az amerikaiak kiváló centere nyitás közben a vonalra lép, lengyel pont és játszmalabda. Jól nyitnak, "ingyen labda" jön át az amerikai oldalról, ami out lenne, de a Wlazly bejátssza a feladóhoz, akinek feladását hosszúra ütik. Ekkor Antiga újabb Challenget kér, de vesztenek, 25:25. Ezt követően két támadást szépen befejeznek, és megnyerik a játszmát.
Összességében elmondható az, hogy az amerikaiak nagyon felkészült és képzett csapat benyomását keltették. Úgy tűnhet, hogy magukhoz tértek. A lengyelek elsősorban támadásban maradtak alul. Feladójuk - Pawel Zagumny - véleményem szerint nem mindig hozott jó döntést és technikai kivitelezésben is voltak problémái. Pédául az első játszma 28:27-es amerikai vezetésnél úgy ért végett, hogy Zagumny érintése feladáskor szabálytalan volt (jó játékvezetői döntés).
Németh Lajos Lódz 2014. szeptember 10.