Augusztus 12. és 17. között Zürich adott otthont az atlétika Európa-bajnokságnak. A népes, 27 sportolóból és segítőikből álló magyar küldöttségben helyet kapott számos TF-hez kötődő szakember is. Kazi Tamás a 11. helyen végzett 800 méteres síkfutásban, edzője Atlétika Tanszékünk docense, Dr. Gyimes Zsolt. Szintén a Tanszék munkatársa a tízpróbában a 17. helyen végzett Zsivoczky Attila, aki nemcsak versenyzőként, hanem edzőként is érdekelt volt a versenyen. Felesége, egyben tanítványa, Zsivoczky-Farkas Györgyi a 10. helyet szerezte meg hétpróbában.
A magyar csapat legnagyobb sikerét Pars Krisztián érte el. Olimpiai bajnok kalapácsvetőnk a világ idei legjobb eredményével védte meg Európa-bajnoki címét augusztus 16-án. Az őt felkészítő csapat tagja Igaz Bálint, egykori TF-es hallgató. A nagy sikert követően vele készítettünk interjút.
tf.hu: Mikor, milyen szak(ok)on végeztél a TF-en?
IB: Elsőre nem vettek fel a TF-re, így el kellett döntenem, hogy nyelvet vagy szakmát tanulok. Utóbbi mellett döntöttem, és végeztem el a fényképész szakot a 6. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Másodszorra már felvettek a TF-re, a harmadik legmagasabb pontszámmal. Testnevelő szakon tanultam, illetve ezzel párhuzamosan atlétika szakedzői diplomát szereztem, előbbit 2001-ben, az edzőit 2004-ben. Az egyetem évei alatt ismerkedtem meg a masszázs tudományával, amit aztán az elmúlt 15 év alatt továbbfejlesztettem. A tanfolyam egy éve egy jó alapot és egy kétnyelvű diplomát adott, így végzett sportmasszőr vagyok. Az atlétikával is ebben az időben kerültem közelebbi kapcsolatba: válogatott szintre sikerült fejlődnöm 400 és 800 méteren futóként. Leginkább a környezetem jelezte, hogy nagy szükség van jó masszőrre, így először magánúton kezdtem el javítgatni a környezetemben levőket, főleg a civil világból. Sportolókkal az első években kevésbé foglalkoztam. Aztán 2007-ben visszahívtak a válogatott mellé, az akkori Európa-kupán "debütáltam" mint masszőr. Ezután egy hosszú szünet következett, majd a 2008-as Ek-n ismét a csapat mellett dolgoztam. 2009-től teljes értékű masszőrként - vagy a mai kifejezés szerint fizioterapeutaként - dolgozom.
tf.hu: Hogy és mikor kerültél a Krisztiánt felkészítő csapatba?
IB: 2009-ben meghalt Németh Pál, a szombathelyi dobóiskola atyja. Ekkor fiai, Németh Zsolt és László vették át az irányítást. A Magyar Atlétikai Szövetség akkori vezetése úgy gondolta, hogy a nagyobb edzőtáborokban biztosítja a regenerációs feltételeket, így a dobókkal kiküldtek engem is mint masszőrt. Így ismerkedtem meg a dobókkal, köztük Pars Krisztiánnal is. Azóta minden évben ahová ő megy, vele tartok.
tf.hu: Pontosan milyen feladatokat látsz el Krisztián körül?
IB: Nem az a nehéz, hogy ezt meghatározzam, hanem az, hogy ne hagyjak ki semmit. A fizikai dolgokon túl, amikor a masszázs és nyújtás kerül előtérbe, jönnek elő azok a kisebb-nagyobb dolgok, amit talán egy szóval úgy lehetne összefoglalni: figyelem. Figyelem, hogy mit mond, és hogyan teszi mindezt. Mert sok mindenre kell odafigyelni, hogy a felkészülés alatt és a versenyeken is minden a siker irányába hasson. Mert itt komoly célok kerültek kitűzésre. Pont egy olimpiai ciklus elején kerültem Krisztián mellé. Egy négyéves "menetelés" sok buktatóval jár, ha nem figyel oda mindenki. Edzője, Németh Zsolt szokta mondani, hogy egységben az erő. Nálunk mindenkinek megvan a maga feladata: volt úgy, hogy nevettetni „kellett", hogy eltereljem a figyelmét, de volt, hogy az egyik edzőtáborban főznöm. A fotókat, amik a pars.hu-n jelennek meg, én készítem 2009 óta. Vezettem már autogén tréninget is (végzett szakemberként), de volt, hogy csak kávéztunk, és beszélgettünk. Egy kis megerősítés még egy ekkora embernek is kell néha, hogy elhiggye, ő a legjobb.
tf.hu: Kikből áll még a Krisztián-csapat?
A Pars-team: Németh Zsolt, Pars Krisztián és Igaz Bálint
IB: Természetesen edzője, Németh Zsolt az, akit elsőként kell megemlítenem. Ő nemcsak mint ember, de mint kiváló szakember van jelen Krisztián életében. Van két "helyi" segítője is Krisztiánnak, Buza Szabolcs masszőr és Gubián Tamás, aki nyújt vele Szombathelyen.
tf.hu: Milyen volt "belülről" megélni az Eb-t? Mennyiben volt küzdelmes ez az Eb Krisztiánnak?
IB: Belülről mindig más, mint amit látnak a nézők. Itt minden rezdülésre figyelni kell. Nagyon közel vagyunk az egész versenyhez. Szinte a pályán vagyunk mi is. A Eb küzdelmességét tekintve azt kell mondanom, hogy az egész évet nézve az volt. Ha a versenyt nézem - a selejtezővel együtt -, nagyon az volt. Hosszú menetelésen vagyunk túl: az őszi vállműtét óta nagyon sok munka, verejték, küzdés volt a mindennapokban. A selejtező után volt egy kis rémület a többekben, amit megértek. Krisztián már olyan szintet képvisel, hogy ha ezüstöt nyer, már magyarázkodni kell. Így a selejtező után volt egy kétórás beszélgetésünk, majd a döntő előtti délutánt együtt töltöttük. A többi már szakmai titok. Egy érdekességet azért elmesélek: a döntőre a buszok hektikus indulásai miatt épphogy kiértünk, miután 35 perccel később jött értünk a transzfer. Ezért volt jó, hogy mindenre fel volt készítve, készülve Krisztián. Itt már csak a fej számít, a test készen áll a megmérettetésre. És minden jel arra mutatott: csak egy maradhat, és az nem más, mint Pars Krisztián.
tf.hu: Hogyan ünnepeltétek meg a győzelmet?
IB: Személy szerint egy igen értékes nyakkendő tulajdonosa lettem, miután a selejtezőt követően Gyulai Márton, a MASZ főtitkára kérdezgetett, hogy mi történt Krisztiánnal a selejtezőben. Mondtam neki, hogy semmi pánik, "fogós" a kör. "Ez a hivatalos, a többiről még nem beszélnék, mert kicsit tartok tőle." - nem nyugtattam meg. A döntő napján elegáns öltönyben és az ominózus nyakkendőben jelent meg főtitkár úr. Meg is jegyeztem, hogy ez a nyakkendő rajtam jobban állna. Mondta, hogy nekem adja, ha Krisztián győz. És egyúttal meg is kérdezte, hogy amitől tartottam a selejtező után, és hogy azt meg tudtam-e oldani Krisztiánnal kapcsolatban. "Enyém lesz a nyakkendőd!" - válaszoltam. Maga az ünneplés a szokásos keretek között zajlott; összejöttünk, beszélgettünk, és egy-két korty pezsgő is lecsúszott.
tf.hu: Mi a Krisztián-csapat következő nagy feladata, versenye?
IB: Természetesen a legfőbb feladat a riói olimpia és az olimpiai bajnoki cím megvédése. Ez eddig csak két kalapácsvetőnek sikerült, köztük a világcsúcstartónak, Jurij Szjediknek. Addig még majdnem két év van hátra, nagyjából most vagyunk féltávnál két olimpia között. Jövőre ismét lehetősége lesz Krisztiánnak javítania több szempontból is: Pekingben lesz az atlétikai világbajnokság, ahol 2008-ban már járt, és ismert a történet a két fehérorosz kalapácsvető éremmizériájával kapcsolatban. (Az eredetileg negyedik helyezett Parsnak két, előtte végzett atléta doppingvétsége miatt járt volna az ezüstérem, ám azt sohasem kapta meg, ugyanis a két vétkes sportoló ügyvédei a pekingi labor eljárási műhibájára hivatkozó érvelését elfogadta a Nemzetközi Sportdöntőbíróság. – a szerk.) A másik, hogy Magyarországnak még nincs világbajnoki aranya. Szóval ez az év volt a bemelegítés, a következő évtől már szintteljesítési időszak lesz az olimpia tekintetében. Lesz feladat bőven tehát. Nem lesz sétagalopp, de ahogy tavaly megfogalmaztuk: a 2014-es év fő célja az egyéni csúcs megjavítása. Úgy lett! A következő évekre is meg fogjuk fogalmazni a fő célt.
tf.hu: Köszönjük szépen a válaszokat, és sok sikert kívánunk a továbbiakban az egész csapat munkájához!
IB: Én is köszönöm.
fotók: pars.hu
