Az Úszás és Vízi Sportok Tanszék két tanára - Kovácshegyi Ferenc és dr Tóth Ákos - a magyar csapat tagjaként vettek részt a decemberben rendezett USA-Európa (USA-Europe Dual Meet) úszóversenyen. Az alábbiakban közöljük dr. Tóth Ákos rövidített beszámolóját.
Ahogy közeledik az Európa-válogatott autóbusza az Olimpiai Úszó Stadion felé, egyre erősebben hallom a közönség zúgását, tapsát, éljenzését.
Ez a hang most a múltból, valahonnan az éterből jön, s felidézi az 1996-os olimpia magyar úszó sikereit. „Gyere Attila, gyere! Nem fogja bírni! Még öt méter, még három és megvan!” Attila mégis bírta és szenzációsan nyert az 1-es pályán. Fülemben cseng a 200 mell utolsó 10 métere: ”Most már Rózsa van elöl, de Güttler is nagyon jön!” Kettős magyar győzelem a vége. S a 200 női hát végén: „ezennel bejelentem, hogy Egerszegi Krisztina az egész olimpia legnagyobb különbségével, nagy fölénnyel nyeri ötödik olimpiai aranyérmét.” A „gyere kicsi lány, gyere drágám" (88), majd Krisztina királynő diadalmenete után (92) Atlantában semmi izgalom, sima győzelem. A nevek gránittömbbe vésve láthatóak az Olympic Centennial Parkban, természetesen Kovács Ági és Krisztina bronzérme is olvasható.
Ez a hangulat egészen az uszoda térig elkísér, ahol körülnézek és nyomát sem látom az akkori épületnek és ezzel véget is ér a varázslatos múltidézés. Az olimpiai uszodát teljesen átalakították, a mindennapokban sokkal hasznosabb fedett létesítményt alakítottak ki a régi nyitottból.
A páros versenyeket 2003 óta 2 évente rendezik, eddig háromszor Ausztrália, egyszer az Europa All Star csapat mérkőzött az amerikaiakkal. Mindig fölényes hazai győzelem született.
A rajtlisták tanulmányozása most is ezt sejttette, mert hiába voltak nagyágyúk az európai csapatban (Friis, Veldhuis, Hosszú Katinka, Jakabos, Gyurta, Cseh, Rogan) az amerikai naszád majd minden tagja felért egy torpedóval (Lochte, Clary, Hansen, Soni, Caughlin, Beard). Phelps kivételével a teljes amerikai élmezőny. Az európai csapatból viszont hiányzott egy-két olasz, francia, német, angol világklasszis.
A versenykiírás szerint számonként 4-4 versenyző indulhatott, s egy-két kivétellel ezt ki is használták az edzők. Számomra kissé furcsa és szakmailag, pedagógiailag érthetetlen volt a pontozás. Egyéni számokban az első három helyezett kapott pontot 5-3-1 arányban. A 4. 5. 6. nem érdemelt pontot, olyan mintha nem is úszott volna?
Szerencsére a versenyzőket ez nem befolyásolta és aki vízbe szállt, mind keményen hajtott a pontokért és a pont nélküli helyezésekért is. A váltóban a pontozás 7-0 volt volt!
Az „ügyesen” összeállított program szerint az első két szám a vegyes váltó volt, s az USA női váltója világcsúccsal kezdte a programot! A férfi váltó után azonnal 0:14-gyel nyitott az európai csapat. Kezdésnek elég demoralizáló! A két nap teljes eredménylistája megtalálható a www.omegatiming.com oldalon.
A pontszerző magyar versenyzők közül ki kell emelni Cseh László, Hosszú Katinka és Gyurta Dániel kitűnő szereplését, nemcsak az európai, hanem az amerikai edzők is kifejezték elismerésüket.
A versenyről - melyet az amerikaiak vendéglátóhoz illően fölényesen nyertek - nem kell mélységes elemzést készíteni. Hasznos volt, hogy versenyzőink ebben az évben még egyszer találkozhattak a legjobb amerikai úszókkal és fiatal versenyzőinknek is kiváló szakmai tapasztalatot jelentett az amerikai úszósport erejét közvetlen közelről érezni. Pl. Bernek Péter kétszer úszott Lochte mellett. Az egész európai csapaton érződött, hogy az EB utáni hosszú utazás és a rövid átállás (6 órás időeltolódás) nem kedvez a csúcsforma átmentésének és ez nem egy új edzéselméleti felfedezés, hanem sokéves tapasztalat.
Végül az USA – Europe Dual in the Pool egy kitűnően rendezett showműsor volt kiváló dobzenekarral, fényjátékkal és a fiatalok fülének oly annyira tetsző dübörgő kísérőzenével. A szállás, a közlekedés megszervezése kitűnő volt, kivéve az étkezést, amely 6 napon keresztül, reggeliben, ebédben és vacsorában hajszálpontosan ugyanazt a menüt tartalmazta. Egy olyan versenyen, ahol világklasszisok sora szerepel, elvárható lett volna az étkezés gondos, változatos összeállítása.
Befejezésül két érdekesség. Az egyik képen szokatlan, furcsa rajthelyszámozási sorrend látható. A FINA szabály előírja, hogy a rajthelyeket jobbról kezdve kell számozni. Ebben a medencében a számozás balról jobbra történt, állítólag a televízió kérésére!
A másik képen található érdekesség az, hogy az edzések és a bemelegítés teljes tartama alatt a képen látható lifegardok, a szigorú amerikai uszodai szabályokat betartva, teljes mentőfelszerelésben, beavatkozásra készen figyelték a versenyzőket. Nyilván a versenyzők úszásrutinja is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy fulladásos baleset a verseny tartama alatt egyetlen esetben sem történt.