A szakkollégium lehetőséget kapott arra, hogy bejárja a felújítás után 2016-ban átadott Hidegkúti Nándor Stadiont. A csoportot Balogh Orsolya marketing- és kommunikációs igazgató vezette végig a SkyBoxok-tól az öltözőkön át a pálya széléig, és utána meghallgathattuk Kuti Máté, a klub sportszolgáltatási igazgatója izgalmas előadását.  

Mint kiderült, a pályára utcai cipővel szigorúan tilos rálépni, mivel fennáll a veszély, hogy valamilyen, a gyepre káros kórokozót viszünk fel rá.  A túra elején a stadion tetején tekintettük meg a SkyBox termeket, melyek remek rálátást kínálnak a pályára a bérlőiknek, akik évente 12-20 millió forintot fizetnek a remek látványért. Mielőtt tovább mennék, néhány leíró adat a stadionról. Összesen 5014 db ülőhely áll a látogatók és a sajtó munkatársainak rendelkezésére. A pálya füve különleges, úgynevezett hibrid gyep, azaz műanyag szálak vannak beleszőve a gyepszőnyegbe. Ilyen technológiát alkalmaznak az Anfield Roadon és az Old Trafford stadionban is. Minden további leíró adat és érdekesség megtalálható az alábbi linken: https://www.mtkbudapest.hu/hu/stadion.

A túra érintette az öltözőket, melegítő termeket és a pálya megtekintése után a sajtótájékoztatóknak helyet adó teremben vettünk részt egy interaktív előadáson, amely az MTK múltját, jelenét és jövőjét mutatta be, valamint lehetőséget adott számunkra, hogy kérdéseket tegyünk fel az illetékes kollégának. Rendkívül izgalmas volt megismerni a klub működését és felépítését, szervezeti ábráját, az aktuális üzemeltetési szabályoknak való megfelelés kihívásait, valamint megtudni, hogy hányféle sportágban milyen szép eredményeket értek el az MTK sportolói. Számomra különleges élmény volt megismerni a bridzsszakosztályt és annak eredményességét. Kicsit közelebbről megtapasztalni, mi alapján ítéli meg egy klub, hogy érdemes-e egy adott sportággal egyesületi keretek között foglalkozni.  

Az előadás végén a hallgatók egy részét kifejezetten az újonnan épülő sportlétesítmények konkrét kivitelezése érdekelte, de többen érdeklődtek az utánpótláskérdéséről, nemcsak a sportolók, de az edzők tekintetében is.

Végül felmeerült bennem, hogy az ilyen és ehhez hasonló sportlétesítmények mennyire fenntarthatók ma hazánkban, illetve hogyan lehet optimalizálni ezeknek az emblematikus létesítményeknek a kihasználtságát, hiszen a Hidegkúti Nándor stadionban is „csak”  bajnoki, kupa és nemzetközi mérkőzéseket rendeznek,  a többi napon –  így a mi látogatásunkkor is – üresen áll. Mélyebb kutatómunkát nem végeztem, de további olvasásra ajánlom:

Faragó, B. (2024). Fenntarthatóság a sportmenedzsmentben. TAYLOR, 95-109

Ráthonyi-Odor, K., & Ráthonyi, G. G. (2020). Egyes UEFA 4-es kategóriájú labdarúgó-stadionok környezetvédelmi törekvései.

Leendő edzőként a számomra fontos kulcsgondolatok, hogy be kell látnunk, hogy a sportolókkal végzett edzésmunka valójában csak a jéghegy csúcsa, és törekednünk kell arra, hogy edzőként holisztikus rendszerszintű, humanisztikus szemléletmódot sajátítsunk el, nem megfeledkezve arról a financiális, infrastrukturális és bürokratikus háttérről, amely ezt lehetővé teszi.

Hálásan köszönjük a szervezőknek és a klubnak ezt a lehetőséget!

Beszámolót készítette: Fehérvári Marcell Zsolt

szakkollégiumi hallgató