Előadás a gyermeki jogokról és gyermekvédelemről a TF-en

A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem vendégelőadójaként tartott előadást dr. Katonáné dr. Pehr Erika, a PTE ÁJK egyetemi docense a gyermeki jogok és a gyermekvédelem aktuális helyzetéről.

Az esemény után dr. Szekeres Diána, a Sportjogi Tanszék vezetője beszélgetett vele a tématerület legfontosabb kérdéseiről.

Habár a gyermekjogok az elmúlt évtizedekben kiszélesedtek és szigorodtak, mégis a gyakorlatban nem minden esetben érvényesülnek a különböző társadalmi területeken, úgymint az oktatás, vagy a sport. Milyen főbb okait látja ma ennek Magyarországon?

A gyermeki jogok érvényesülésének véleményem szerint több akadálya is lehet, és ezek az okok gyakran nem is választhatók szét. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága, amely vizsgálja a részes államok időszakonként benyújtott kormányjelentéseit, visszatérően hangsúlyozza az Egyezményben megjelenő gyermeki jogok ismertetésének, a jogtudatosságnak a fontosságát, hogy a társadalom, illetve a gyermekek ezekben a jogokban védendő értékeket lássanak.

A gyakorlati megvalósítást gyakran az a szemlélet is nehezíti még napjainkban is, hogy bizonyos társadalmi és kulturális normák szerint még mindig elfogadott a gyermekek testi fenyítése, az alárendelt szerepük, illetve, hogy a gyerekeknek nem szükséges valós beleszólást biztosítani az őt érintő ügyekbe. Ugyanakkor hiába fogalmazza meg számos egyezmény, törvény is a gyermeki jogokat, ha hiányzik a jogérvényesítés széleskörű garanciája, a gyermeki jogok megsértésének nincs jogkövetkezménye, illetve maguk a gyerekek sem tudják minden esetben, hogy jogsérelem esetén hova tudnak fordulni.

Milyen gyermekjogi területeken a legszembetűnőbb a jog és a gyakorlat közötti eltérés?

A gyermekek szociális gyermeki jogait a legmarkánsabban az 1997-ben elfogadott Gyermekvédelmi törvény fogalmazza meg, mint a családban nevelkedő, mind a családból kiemelt, nevelésbe vett gyermekek tekintetében. A gyermekek védelme állami feladat, de ha az intézményrendszer alulfinanszírozott, a benne dolgozó szakemberek túlterheltek, a gyerekjóléti szolgáltatások nehezen, vagy egyáltalában nem érhetők el, akkor valós jogvédelem nem létezik, sőt a gyerekeket maga a rendszer bántalmazza.

Fontos gyermeki jog, hogy a gyermeket a szülőtől azok akarata ellenére csak a gyermek legfőbb érdekében lehet elválasztani. Magyarországon sajnálatos módon a mai napig gyakorlata van annak, hogy a család rossz anyagi helyzete miatt történik meg mindez, s a gyermekotthonokban és nevelőszülőknél élő mintegy huszonegyezer gyerek harmada szegénység miatt szakadt ki a családjából az ombudsmani vizsgálatok szerint. Egy gyerek számára azonban a szüleitől való elszakítás a lehető legnagyobb trauma. Az állam feladata a mélyszegénységben élő családok komplex támogatása, és a gyermekvédelmi rendszer mihamarabbi megerősítése kell, hogy legyen.

Mik azok a gyermekbántalmazási jelek, amelyeket a felnőttek a leggyakrabban nem vesznek észre időben?

A gyermekbántalmazás jelei sokfélék lehetnek, és nem is mindig egyértelműek. Jellemzően fizikai, érzelmi és viselkedésbeli tünetekből lehet következtetni rá. A gyermekbántalmazás jelei aszerint is változhatnak, hogy a gyermek milyen korú, vagyis kisgyermekkorban, óvodáskorban, kisiskoláskorban netán serdülőkorban éli meg a bántalmazást. Ezek a jelek azonban gyakran még nem bizonyítékok, de figyelmeztető jelek és nem szabad figyelmen kívül hagyni őket, mert a gyermekek gyakran nem is mondják el, mi is történt velük.

Az egyes jelek több különböző bántalmazási forma megnyilvánulásai is lehetnek. A testi bántalmazás tünetei különösen a sérülésekre adott valószerűtlen magyarázat, a viselkedés hirtelen megváltozása, a felnőttekkel szembeni bizalmatlanság. Az érzelmi bántalmazáshoz tartozik a megszégyenítés, állandó kritizálás, a gyermek semmibevétele, az értéktelenség sugalmazása vagy büntetéssel való fenyegetés, félelemben tartás. Tünetei lehetnek a fokozott szorongás, szomorúság, magabiztosság hiánya, alacsony önértékelés, kötődési problémák, örömképesség hiánya. Szexuális bántalmazás jellemző tünetei a szexuális tartalmú kifejezések használata, önsértés, evés és/vagy alvászavar, rémálmok, bepisilés, alkohol vagy droghasználat, hirtelen szégyenérzet, visszahúzódás megjelenése. Az elhanyagoláson belül találkozhatunk fizikai, érzelmi és oktatás-nevelésbeli elhanyagolással. E szükségletek kielégítésének mellőzése vagy súlyos hiányosságai esetén beszélünk elhanyagolásról.

Hogyan lehetne a gyermekjogi szemléletet hatékonyabban beépíteni a felsőoktatásba és a szakmai képzésekbe?

Hazánk hatályos Nemzeti alaptantervében a gyermekjogok elsősorban az általános iskola felsőtagozatán az etika tantárgyban, az emberi jogok a tizenkettedik osztályban, az állampolgári ismeretek tantárgy keretében jelennek meg, ami mindenképpen tovább bővítendő.

A gyerekek körüli szakemberek gyermekjogi képzése továbbra sem átfogó, ami további feladatokat ad az elkövetkező évekre. A felsőoktatásban leginkább választható vagy kötelezően választható tantárgyak keretében van szó a gyerekjogokról, de emellett kiemelendő az ELTE Jogi Karán Budapesten, illetve a PTE Jogi Karán Pécsett elindult, illetve meghirdetett gyermekjogi szakjogászi, illetve jogi szakokleveles gyermekjogi szakember képzés. Ez a képzés komplex ismereteket nyújt egyes jogágak szintjére lebontva a gyermekjogi megközelítésről és megoldásokról.

A Nemzeti Szociálpolitikai Intézet továbbképzési nyilvántartásában több gyerekjogi tematikájú továbbképzés is megtalálható, civil szervezetek szervezésében. Külön kell megemlíteni a Hintalovon Alapítvány képzését, mert a gyermekvédelmi szakemberek gyermekjogi képzése kulcsfontosságú a hazai gyermekvédelmi rendszerben, amely komplex ismereteket nyújt a jogágak szintjén, a szemléletformálásra és gyakorlati megoldásokra fókuszálva. Álláspontom szerint a gyermeki jogok képzésének sokkal markánsabban kell megjelennie a felsőoktatásban és a szakmai képzésekben.

Külön öröm számomra, hogy a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen immár negyedik éve működik Gyermek-és ifjúságvédelemmel és sportszakembervédelemmel foglalkozó kutatócsoport, amely interdiszciplináris szemléletben a sportjogi területet is felöleli. Olyan kurzus is létezett 2019-től ezt megelőzően, amely az Áldozatsegítés és a sport kapcsolódási pontjait mutatta be a hallgatóknak szabadon választható kurzusként.

A gyermekek védelme közös társadalmi felelősség, ezért fontos az országos méretű érzékenyítő kampányok indítása is. A gyermekvédelmi törvény minden állampolgárt a jelzőrendszer tagjának tekint, így a veszélyeztetés vagy bántalmazás felismerése és jelzése mindannyiunk feladata. Veszélyeztetettség észlelésekor a teendőkre vonatkozó jogszabályi előírásokat többek között a gyermekvédelmi törvény tartalmazza, amelyhez számos módszertani útmutató is kapcsolódik, mert a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el.

A hosszabb interjú teljes terjedelemben az alábbi linken olvasható >>>

További hírek >>>

Címkék: interjú,vendégelőadás,gyermekvédelem,GYISZVÉD

Archívum

Egyetem

Felvételizők

Hallgatók

Oktatás

Tudomány

Hírek